Rohadjon ki a beled,
ha [1] a neved.
Megint gecis a szád neked,
a torkod is mindig bereked.
Rohadtál volna el a múltban,
nem is lennél most senkinek útban.
Anyád nyelt volna le inkább,
nélküled a levegő is tisztább.
Dögölj meg a társaiddal együtt,
geciért vagytok ott mindenütt.
Sok gyökér, buzi, meg kislány,
remélem rajta vagytok a halállistán.
Érezd magad férfinek és vasald a hajad,
remélem hamar eltöri valaki a nyakad.
Talán jobb lesz egy a szaros föld,
ha végre valaki titeket leölt.
Reménykedni azért már csak szabad,
ne mondj semmit mert most nincs szavad.
Leszarom mit gondolsz, mi fáj és minek,
a gyilkosod már szalad, de még nem liheg.
Remélem utolér mielőtt kifárad,
utána a hullád meg jól kiszárad.
Eszik majd az bogarak és állatok,
lesz is nagy dínom-dánom nálatok.
Eszem-iszom, buli és egyebek,
hogy rohadna ki a kibaszott beletek!
Tán virág is jár majd ha lesz sírod,
ha nem kapsz az legyen az utolsó kínod!
Lehugyozzuk majd a földkupacot mi téged takar,
persze csak ha valami állat ki nem kapar.
De lehet el se ásunk, mert fárasztó munka,
esetleg megásatjuk veled, mert az jó móka.
Ha szerencsés vagy megtalálnak egyszer,
tán felismerik hogy ez valami 'ember'.
Akkor kapsz egy kis árkot ahova bedobnak,
és remélem a cimboráid ettől jól betojnak!
Rohadásod végére értem végre,
örülj hogy rátettünk a jégre,
nem kell végre többet szopnod,
és halálodért nem állítunk szobrot..
lábjegyzet: [1] a név helye
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
